~Parti Drog~

-Hannah! Jól vagy?-néz rám Justin miután felpattantak szemhéjaim.

-Én?! Azt hiszem teljesen!-rémülök meg.

-Dehogy vagy jól!-áll fel az ágyról majd a telefonjáért nyúl.

-Miért?-ülnék fel ha combomba nem "csapódna egy villám".

-Miért? Te nem vágod mi történt tegnap?-komolyodik el arca.

-Nem?!-kapaszkodok fel az ágyról. Amúgy minden megvan csak azt mondtam neki, hogy szeretem. Dehogy szeretem. Bár ha kedves akkor barátilag bírom, de ha az életemmel játszik akkor utálom. Meg ha lekurváz.

-Komoly...?-ül vissza az ágyra mondatát nem befejezve.

-Komoly...!-nézek rá hatalmas kék szememmel.

-Amúgy a tanár azt mondta haza mehetsz ha gondolod. Én meg fel ajánlottam, hogy haza viszlek. Vagyis közben apud hívott, hogy nincsenek otthon és Jennát elvitték Alexa szüleihez tehát szabad vagy. Így hozzám viszlek. A cuccaidat már össze pakoltam. Szóval ez inkább parancs féle volt. Segítsek lemenni a lépcsőn?-nevetgél.

-Hát figyelj Justinka. Nekem baromira nincs kedvem hozzád menni. Mármint a házadba. Érted?!-állok fel. Kezeimet ökölbe szorítom nehogy elbőgjem magam a fájdalomtól amit a lábamban érzek.

-Miért!? Talán félsz tőlem!? Vagy csak attól félsz, hogy a végén magadnak is bevallod, hogy szeretsz?!-néz rám kihívóan. Ezen egy picit elgondolkoztam. Mi lenne rá a megfelelő válasz? Igazából bármit is mondok ő úgy is tud rá valami hülyeséget mondani.

-Milyen kocsival vagy?-mosolyodok el. Végignéztem magamon, hogy egyáltalán mi van rajtam. Hát nem az ami tegnap volt tehát...

-Justin?!...-kezdem el.

-Cuki a fekete fehérneműd..!-kacsint rám majd elindul. Bízom benne, hogy egyszer még én fogok ilyeneket mondani és neki lesz rossz. Nagy nehezen elindulok utána. Természetesen nem képes megvárni. Pár lépcsővel előttem megáll majd megfordul elkapja a derekamat és a vállára dob. Sikítani akartam és veszekedni vele, de minek?! Egészen a kocsijáig elvitt így. Nagyon unalmas volt és kényelmetlen. És tényleg egy fekete kocsiba tett be. Ez sem volt valami kényelmes Vagyis ahogy betett. Össze fontam kezemet majd csak néztem előre dühösen. Vártam, hogy valami jó ötlet merüljön fel bennem. Semmi. Aztán a telefonom csörgése zavart meg.

-Hallo?-tartom fülemhez.

-Szia Hannah! Benny vagyok. Mizu?-szól bele az ismerős hang.

-Épp Mr.Tökélyt várom....-nevetem el magam. Ez olyan furcsán hangzott a számból.

-Akkor nem zavarlak! Szia!-teszi le. Akartam mondani, hogy nem zavar, de már mindegy. Justin is beül mellém a kocsiba majd rám néz.

-Furcsa vagy....!-gondolkozik.-Túl nyugodt. Min gondolkozol?-figyel egyre furcsábban.

-Már tudom, hogy veled ellenkezni hiba!-sóhajtok.

-Ajánlom figyelmedbe a biztonsági övet!-kacsint rám majd elindul a kocsival. Már megtanultam, hogy jobb ha rá hallgatok. Igazából most nagyon jó kedvében lehet, hogyha ilyeneket csinál. Gyorsabban ment, mint ahogy szokott. Hozzájuk megyünk. Vagyis mert arra felé visz az út. Aztán hirtelen lefékez. próbáltam mereven ülni, de ez nem ment. Justin annál a bárnál kiszállt, mint ahol engem egyszer kitett. Igaz én kértem, de akkor is...

-Maradj itt!-szól rám majd elindul. Természetesen kíváncsi volt így bementem utána. Bent senki sem volt egy lányon kívül. Hosszú barna hajzuhataga lágyan esett vállára. Egy egyszerű farmerben és egy fekete topban álldogált Justinnal szemben. Kezében a telefonjával. Nem tudom miről beszélgettek, de a lány nagyon boldog volt. Justin egy perce rám nézett......aranyosan. A lány megfordult majd a boldogságát vissza fogva igazán kedvesen letámadott. kezei hajam alatt "futottak" át és erősen ölelt.

-Helló! Boo vagyok! Vagyis szólíts Boo-nak! Hannah! Úr istenem! Komolyan?!-távolodik el tőlem kezét szája elé tartva. Én hátra nézek Justinra aki csak kedvesen mosolyog.

-Hát helló!-lépek egyet hátra.-Justin mehetnénk?-nézek újra Bieberre kérlelően.

-Ne már! Még ne! Nem is emlékszel rám? Igaz?! Nem tudod ki vagyok?-néz rám kicsit szomorúan a lány. Nem válaszoltam csak szemeimet újra rá szegeztem.-Nem mondtál neki semmit? Miért? Miért nem mondtad el neki?-néz majdnem sírva Boo Justinra.

-Elfelejtettem!-nevet Justin.

-És akkor én eddig miért nem találkozhattam vele? Amúgy tud a memória kártyáról?-kérdezi Boo Justin. Nem tudom miről van szó.

-Mert nem kerested? És nem...de kérlek...!-vonja meg a vállát Justin.

-Nem szeretnék közbe szólni, de én nem bírok egész nap itt állni. És nem szeretnék illetlen sem lenni. Justin megyünk?-szólok bele.

-Figyelj Hannah cica! Boo csak azt szeretné mondani neked, hogy örülne, hogyha többet látnátok egymást! Vagyis össze ismerkednétek meg minden. Mint a csajok szokták!-sóhajt Bieber. Boo csak gyorsan bólogatott.

-Itt a telefon számom! Hívj fel! Bármikor! Vagyis akármikor! Minél hamarabb!-mosolyog Boo.

-Okés!-veszem el az apró papírlapot majd elindulok az ajtó felé. Justin is követ. Beülök a kocsiba majd csak várok. Egy percre azt hittem egyedül vagyok és Justin ott maradt, de nem ő is itt volt. Furcsán csendben.

-Ha engem ráznának le így. Főleg, hogy a testvérem. Gratulálok!-néz rám komolyan.

-Justin! Hidd el nem érdekel a véleményed! Kérlek vigyél el valahova vagy tegyél ki! Nagyon kérlek! Tőlem elvihetsz a világ végére is csak ne itt álljunk már! Légyszíves!-Justin nem válaszolt csak beindította a kocsit és elindult. Szemeimet lehunyom majd próbálok egy picit elgondolkodni. Minden olyan gyors és furcsa. Néha tényleg egy "ribancnak" érzem magam, ha mellette vagyok. Mindig csak játék. Még azt is jobban szeretném, hogy ha járnánk. vagyis jobb lenne. Vagyis inkább, hogyha nem foglalkoznánk egymással. De ez lehetetlen. Tudom, hogy nekem kéne megtenni az első lépést az felé, hogy elfelejtsem, de képtelen vagyok rá. Nem tudom miért. Hiányzik a régi énem. Mikor senki sem ismert. Talán egy két barátnőm volt. Most meg olyan rossz.

-Hannah! Ott vagyunk!-száll ki Justin.

-Hol?-szállok ki én is.

-Most egy másik házban!-húzza mosolyra a száját.

-Biztos még tiszta az ágy és fel akarod avatni!-nézek az ajtóra ami eléggé "frissnek" látszódott. Justin előre megy. Én csak szép lassan követem. A ház nagyon szép és tágas. A táj amit az ablakokból látni pazar. És a másik "házához" képest vagyis ahol lakik. Kicsi. Eléggé kicsi ez a ház. Egy hálószoba.

-Nem vagy fáradt?-néz hátra rám egy apró vigyorral.

-Köszönöm, de nem!-kényszerítek én is fel egy mosolyt.

-És éhes?-néz a konyhára.

-Nem!-állok egy helybe.

-Nem szeretnél lefürödni vagy valami?-fejét a fürdő irányába forgatja.

-Szeretni szeretnék, de nem a te közeledbe!

-Akkor mit szeretnél csinálni?-ül le a kanapéra.

-Nekem megteszi itt állni is!

-Akkor éhes vagy. Rendeljünk kaját vagy készítsünk?-pattan fel majd a konyhába siet. Én követem. Jó tényleg megtudnák enni egy pizzát vagy inkább kettőt. -Látom rajtad, hogy éhes vagy. Tehát akkor pizza! Készítsünk vagy rendeljem?!-kapja elő telefonját. Ha már így én dönthetek...

-Rendeljünk!-nézek telefonjára.

-Milyet szeretsz?-közeledik felém.

-Mindegy!-vonom meg vállam.Justin rendel egy pizzát. Sonka-kukorica. A kedvencem....

-Milyen filmet szeretsz?-ül vissza a kanapéra.

-Mindegy!-ülök le mellé.

-Tudod mit...nézzünk laptopon!-áll fel majd a hálószoba felé veszi az irányt. Most csak vagy engem akar járatni vagy nem tudom. Követtem. Hiba volt. Letettem magam mellé az ágyra.

-Ne legyél már ennyire merev! Nem akarlak se megölni, se elrabolni és megerőszakolni se. Pedig az utolsó az jó móka lenne, de most az se menne mert nem vagyok most olyan kedvemben!-fogja meg kezemet és hátra húz.

-Családi üzelmek, amerikai pita meg szeretem a tizennyolcas filmeket vagy akár horrort is nézek, de azok nem jönnek be annyira. Démonok között. Az is jó!-adom meg magam.

-Oké!-mondja majd rámegy egy mappára amiben több mint ezer film megy. A cs betűhöz görget majd elindítja a számból legelsőnek kifutó filmet. Láttam már de szeretem. Főleg a fű babát. Justin gyorsan feláll az ölembe nyomja a gépet majd kiszalad. Pár perc múlva a pizzával jön vissza. Egy mosoly kíséretében az ölembe nyomja majd vissza huppan mellém. Elvettem egy szeletet. Szigorúan csak egyet. Justin is. Aztán néztük a filmet. Persze én sem tudtam vissza tartani a jó kedvemet hisz ettől a filmtől az lesz. Nem bírtam eltakarni.

-Nem vagy szomjas? Hozok inni!-ugrik talpra újra majd újra kiszalad. Két pohárral tér vissza.

-Mi van benne?-kérdeztem sejtelmesen.

-Sprite!-közli Justin nyugtatásul.

-Nem azért kérdeztem! Behoznád a táskám?-arra gondoltam, hogy éljek pozitívan. Egyszer úgy is mindennek vége. Ha ő hát ő. Justin vissza fordul majd behozza a táskám. Átadja. Elővettem belőle egy apró tasakot amiben a sokaknak nagy kárt okozó drog lapul. Parti drog. Ezt még Benny-től kaptam. beleszórtam, a saját poharamban majd kérdésként Justinhoz fordultam.

-Kérsz? Vagy talán attól félsz, hogy a végén nem bírod magad tartóztatni és letepersz?-harapok bele alsó ajkamba. Justin csak felém tartja a poharát. Én a por másik részét beleszórom. Tovább néztük a filmet majd megittuk az Istentelen italt. Először semmi reakció sem volt semelyikünk részéről majd eszembe jutott egy baromi jó ötlet.

-Van medence?!-ugrok fel lábamat elfelejtve.

-Van!-áll fel Justin is.

-Nincs fürdő ruhám.....!-vágok hozzá szomorú képet.

-Engem nem zavarsz!-indul el Justin.

-Tehát nem baj ha a cuki fekete fehérneműm csupa víz lesz?-követem és kérdezem édes hangon.

-Nem!-bólogat Justin. Hát oké. A medence gyönyörű volt és mivel már sötétedett a körülötte lévő gyertyák gyönyörűen megvilágították. Justin természetesen átvettem fürdő naciját. Ő volt az első aki belemen. Most más nem járt a fejemben.....semmi sem volt a fejemben. Egyszerűen kibújtam a felsőmből és a nadrágomból. Hosszasan belesétáltam a vízbe majd Justin szemeit eltakartam hátulról.

-Na ki vagyok én?-játszok.

-Nem tudom!-nevet Justin majd megfordul. Hajam alja éppen hogy beleért a vízbe. Justin megfogta a kezemet majd közel húzott magához.

-Most megfogjuk csókolni egymást,-kérdezem nevetve.

-Szerintem igen!..-nevet ő is.

-Már elfelejtettem hogy kell...!-húzom félre számat.

-Én még tudom...!-tapasztja ajkát az enyémre. Egyik kezével hajamba túrt. Másikkal megmarkolta a fenekemet. A bugyim mindjárt lecsúszik rólam. Ami most egyáltalán nem izgat. Egyszerre csak megcsörren a telefonom. Justin a fejét abba az irányba fordítja.

-Azt mondtad te tudsz csókolózni! Az ágyban is jól csinálod?-kacsintok rá majd elindulok be a házba. Justin természetesen követ. Bedőlök az ágyba majd magamra húzom Justin. Egy apró mosolyt megejtve fejemet nyakához hajtom és mind egy vámpír szipolyozni kezdem.