~Vércseppek...~

A felkelő nap sugarai aranyosan cirógatták arcomat. Justinnak már hűlt helye. Lassan kikeltem az ágyból majd a fürdőbe vettem az irányt.Egy mély levegőt vettem majd beléptem. Csodák csodájára minden tiszta volt. Megfésültem hosszú hajamat majd felvettem valami viselhető ruhát. Bepakoltam a táskámba majd lementem a konyhába. Furcsa módon az ajtó nyitva volt. Félve, de oda sétáltam.
-Jaj! De megijesztettél. Jó reggelt kincsem!-apa aranyos hangjára figyeltem fel.
-Jól vagy?!-érdeklődöm hogy létéről.
-Van egy nagyon fontos bejelentésem!-ül le a kisszékre az ajtó mellé.-Alexa és én többé már nem vagyunk jegyesek!-egy röpke vigyor szállja meg arcát majd tovább is repül.
-Ezt nem értem!-teljesen össze vagyok zavarodva.
-Amíg te távol voltál lemondtuk az esküvő előkészületeit.-újra arcára szökik a mosoly.-És elmentünk egy templomba majd összeházasodtunk! Persze egy kisebb szertartás a család számára meglesz tartva!-Nem erre számítottam.
-Szia édesem!-nyom egy puszit Alexa a hajamra.
-Jah és még valamit elszeretnénk mondani!-mosolyog Alexa apára.
-Szerintem ezt még nem most kéne!-áll fel apa.
-Szerintem már kiskorában kellett volna!-fonja össze kezeit Alexa.
-Nekem iskolába kell mennem!-nézek rájuk.
-Még nagyon korán van!-néz az órára apa.
-Ülj le drágám!-nyom a székbe Alexa.
-Van egy nővéred!-nyögi ki hadarva apa.
-Tessék?-húzom fel szemöldökömet.
-Van egy nővéred! Úgy hívják Any és nagyon aranyos! Hétvégén a vendégünk lesz!-ugrándozik Alexa.
-Én megyek iskolába!-lépek ki közöttük majd elindulok a busz megállóba. Nem érdekelt, hogy mit hallottam csak az a lényeg, hogy mindenki a családomból rendben van. Főleg apa. A busz pár perc késés után beért. Felszálltam majd a lökdösődő emberek közé fúrtam magam. Az iskola megint üresnek tűnt. Egy leket sem láttam az udvaron. Elkéstem volna?
-Siess Hannah!-kapja el a kezem Austin.(?)
-Jó reggelt!-sietek utána.
-Mivel tegnap nem voltál lemaradtál a nagy hírről, de csak ma reggel mondják el igazából!-húz végig az egész iskolán a termünkig.
-Mi?!-értetlenkedek. Az osztályba mindenki unottan hallgatta a tanár beszédét. Mi csak leültünk majd figyeltünk.
-Jövőhéten mondhatni nyaralni megyünk! Egy látogatást teszünk Miamiba! Vonattal fogunk oda el jutni és haza is jönni! Aki nem jön az igazolást hozzon! Hétfő reggel indulunk és pénteken jövünk haza. Szóval hozzatok ruhákat, sokat! Egy szobára három ember fog. Nyugodjatok meg külön ágyak lesznek! A hármas csoportokat az előző négyes csoportból fogom felosztani.-a tanár szavai egyszerre fárasztóak és kissé hihetetlenek voltak. Hogy miért? Miami?! Az még úgy jó, de, hogy azok a négyesek! A hideg is kiráz.
-Katy, Justin, Hannah! Selly, Austin, Lara.......-sorolgatja a neveket.
-Úgy látszik jó hetünk lesz...-kacsint rám Justin.(?) Ő már itt volt? Mikor jött? Vagyis nem mintha érdekelne csak mikor bejöttem nem láttam. Nem, nem kerestem! Na jó ebből már nehéz jó pontra kilyukadni..
-Én alszok Justin közelében!-hajol közel Katy is.
-Nyugi, engem hidegen hagy!-biccentek felé.

-Megint nem leszünk együtt!-ül le mellém már a nagy szünetben Selly.
-De remélhetőleg a szobánk közel lesz!-döntöm a fejem a vállára.
-Velem lesz Lara!-kezdi el a műsírást.
-Velem meg egy idegbeteg!-nevetek.
-De legalább nem fog saját magával untatni!-játszadozik hajával.
-Amekkora az egoja kétlem, hogy ne tenné!
-Igazad lehet!-nyalja tovább a nyalókáját.
-Becsöngettek!-állok fel hirtelen az iskola csengő iszonyatos zajára.
-Menjünk! Még van egy tök unalmas rajzunk!-követ. Lassan végig sétálunk a hosszú folyosón. Elvérve a termet, mint a többiek bevonszoljuk magunkat.
-Üdv gyerekek!-lép be a tanár.-Ma egy rövidke filmet fogunk meg nézni. Jól figyeljetek az apróbb jelenetekre is. Jövő órán ebből a filmből fogunk ábrázolni.-Az iskolának vannak ilyesmi...interaktív táblái amik jól jönnek ilyenkor. A film uncsi. Az osztály hülyéskedik. És minden rossz.
-Jó napot! Elnézést! Elkérhetném az osztályt erre az órára? Nagyon fontos!-jön be Miss.Doxy megszakítva az órát.
-Jövő órán befejezzük!-mondja lehangolva a rajz tanár majd utunkra enged.
-Kövessetek a torna terembe! Van egy jó hírem és egy szörnyű hírem!-a mi lépteink zavarták meg a csendes iskolát. Amint beértünk az említett helyre le kellett ülnünk a padokra.
-Kezdem a szörnyű hírrel!-hajtja le fejét szomorúan Miss.Doxy.-Az egyik évfolyam társatok, Jasmine egy autó balesetben életét vesztette!-szinte megkönnyezve hordta a szavakat. Selly arca szinte szó szerint eltorzult. Mindenki felvette azt a "sajnálomos" arckifejezést. Csak én nem ismertem? Szemeim Justinra irányultak. Mintha a nevetést fogná vissza.
-Na mindegy! Hagyjuk! A másik "jó" hírem pedig az, hogy, szombaton bál lesz az iskolában. Az igazgató a két utolsó évfolyamnak adta a munkákat. Tehát nektek és a másik osztálynak. Csoportokba lesztek osztva!-a tanár a kezében lévő papírokat nézegeti miközben magyaráz.-Meg is jött a másik osztály! Foglaljatok helyet! A párokat azok fogják alkotni, mint ahogy majd a kirándulásnál! Tehát...értitek?-néz körbe. Miután mindenki bólintott folytatta.-A feladatotok a következő! Hannah-ék csoportja a díszekért felelős! Selly-ék csoportja a zenéért felelős! Nináék csoportja pedig a.....-osztja ki a feladatainkat.-Hannah ti menjetek el...na tudjátok van egy ovi nem messze vagy pár saroknyira...!
-Én tudom hol van!-áll fel megigazítva a pólóját Max.
-Ohh az nagyon jó...oda menjetek el és ott lesz pár doboz amikben díszek vannak. Azokat hozzátok el és díszítsétek fel a tornatermet. Úgy ahogy szokott!-hadonászik tollával Miss.Doxy.
-Amúgy minek ez a bál?-szól egy hang hátulról.
-Ez a tanároknak lesz, de diákok is jöhetnek!-von vállat a tanár.
-Ha ma megcsináljátok a feladatotokat akkor nem fogunk tesizni ezen a héten!-sürget minket kedves osztályfőnökünk.
-Akkor haladjunk!-lök meg Katy.
-Te még élsz?-bókol nevetve Justin Katy-nek.
-Vicces vagy!-indulnak el előttem. Hátul kullogva követtem őket.
-Kocsival?-kérdezi Justin rám pillantva.
-Ezt most kitől kérdezed?-áll le Max.
-Hát igazából tőletek, de ha gondoljátok mehetek csak én kocsival ti meg gyalog!-förmed rá Maxra.
-Jól van na!-idegeskedik Katy a két fiú közé állva. -Hannah?-bök vállba.
-Tessék?-ébredek fel gondolataimból.
-Kocsival menjünk?
-Nekem mindegy....-nem nagyon érdekel, hogy kocsival vagy gyalog csak haladjunk már. Unom ezt az egészet. Néha már túl sok. Legszívesebben haza mennék és eldőlnék az ágyamon. Bár egy perc nyugtom sincs Justin Bieber mellett. És persze szabadulásom se.
-Hannah!-szólít meg valaki hátulról.
-Mi van már megint?-fordulok meg, de nem az a szokásos barna szem fogadott. A látvány sokkal jobb volt.-Harry! Bocsi. Nem tudtam, hogy te vagy az!-kérek "bocsánatot".
-Semmi baj!-neveti el magát.-Nincs kedved elmenni valahova? Jah és be se mutattalak...ő itt Liam, az egyik legjobb haverom!-mutat egy másik iszonyat helyes fiúra.
-Helló!-mosolyog rám az említett fiú. De cuki.
-Nem ér rá!-karol át Justin hátulról.
-Miért ne érnék rá?! Rá érek!-akasztom le magamról a kezét.
-De nem olyan sürgős vagyis ha este jó lenne nekem az is megfelel?!
-De cuki...-gondolkodom hangosan. Mire Harry arcán egy enyhe pír jelenik meg.-Ezt igazából a fejembe akartam tartani!-nevetek.-Hatkor? Vagyis most hány óra?
-Kettő és okés! Tehát négy óra múlva?
-A pláza előtt!-csavargatom hajamat.
-Rendben Hannah cica most már megvan beszélve haladnál?!-lök meg Justin.
-Szia Harry és Harry haverja!-mosolygok.
-Amúgy tényleg haladhatnánk?-ül be a kocsiba Katy.
-Én gyalog megyek!-igazítom meg hajamat.
-Inkább ne is gyere!-lök megint arrébb Bieber.
-Te mondat, nem én!-indulok el.
-Persze menj csak! Úgy sem fogsz hiányozni!
-Szia!-nevetek.

Hamar haza is értem ahol egy cuki látvány fogadott.
-Jenna, te locsolod a virágokat?-olyan édes.
-Japy meg játszik!-mutat a szaladgáló kutyára.
-Én meg megyek tanulni!-rohanok be. Utálok házit írni, de legalább elmegy az a négy óra. Sosem voltam jó matekból, se nyelvtanból, se semmiből. Pedig mindig megvolt mindenből legalább a négyesem. Unalmas tanulni. Inkább mentem volna Justinékkal. Akkor lett volna okom, hogy miért nincs kész..Ez a vonat már elsiklott. Tényleg vonattal fogunk menni. Uncsi lesz és fárasztó. Utálom a vonatokat. Ki megy még vonattal?! Hát én és a drága osztályom. Mit vegyek fel estére? Mit fogunk csinálni? Nem is ismerem. Mit szeret? Ez randi vagy ne vegyem annak? Úristen, de hülye vagyok!
-Tanulsz?-nyit be Alexa.
-Már nem!-csukom be a fizika tankönyvemet.
-Arra gondoltam este megnézhetnénk egy filmet csak mi ketten!-ül le az ágyra.
-Az a baj, hogy nem fog menni!-sóhajtok.
-Miért?
-Egy fiúval találkozok!
-Ki a szerencsés? Tudod már mit fogsz felvenni? Jujj!
-Harry a neve és neeeem-húzom el a szó végét unottan.
-Nem zavarlak, de ha kell valami ruha tipp szólj!-megy ki Alexa. Nem is tudom...Egy fekete bőr cica naci és egy szürke pólóval és egy cuki kabáttal, jó lesz. Mi legyen a hajammal? Ezt sosem tudom eldönteni így csak kivasaltam.
-Én mentem!-suhanok ki az ajtón.
-Szia drágám!-köszön el Alexa. Felvettem a cipőmet és már siettem is a plázába. Utálom ha pirosat kapok. Mármint így gyalog mivel nem tudok autót vezetni. Életemben először akkor ültem autóban mikor volt az a tíz próba, de többet nem is fogok.
-Hannah!-kapja el valaki a kezem.
-Uram atyám! Harry a frászt hoztad rám!
-Csak én is erről jöttem és láttalak...-nevet. Gödröcskék, de cukik.
-Az jó...amúgy mizu?
-Most komolyan itt fogunk állni és beszélgetni?!
-Szeretsz focizni?-nem, nem vagyok egy fiús lány, de kisebb koromban mikor nem utaztunk apával sokat játszottunk.
-Persze!-vágja rá egyből.
-Menjünk focizni!-ajánlom fel.
-Ki mersz állni ellenem?
-Te be mersz szólni a mesternek?
-Mesterem! Nem akartam!-és hát itt a jó ötlet. Életem egyik ténylegesen jó ötlete egy helyes pasi közelében. Igazából nem tudom, hogy ebben a cipőben ami rajtam van, hogy fogok labdába rúgni, de majd meglátjuk. A közelben szerencsére van egy foci pálya ami hatalmas.
-Ohh ne! Itt vannak a haverjaim....-szomorodik el Harry.
-Nekem nem baj...ti játszhatnátok én meg szurkolhatnék!
-Nem! Most eljöttünk és én érezzem jól magam te meg csak szurkolj?
-Igen!-ülök le egy padra.
-De csak mert látni szeretném, hogy milyen szép vagy amikor unatkozol!-kacsint.
-Nem fogok!-lököm arrébb, hogy induljon már. Amúgy tényleg nem unalmas nézni. Bár már kezdett sötétedni.
-Nem jössz Hannah cica?-néz rám egy ismerős alak. Ez hogy kerül ide? Mindig ott van ahol nem kellene? Mindent tönkre tesz!
-Harry! Nekem most mennem kell, de te kérlek maradj!-pattanok fel a padról.
-Haza kísérlek! Vagy ahova mész!-jön utánam.
-Nem! Kérlek maradj és érezd jól magad! De annak örülnék hogyha találkoznánk máskor is!-egy kényszer mosoly mindig mindent megold.
-Majd hívlak!-nyom egy puszit az arcomra.
-Minden nap minden percében várom!-kacsintok majd gyorsra fogom lépteimet. Utálom ha fúj a szél. Tönkre teszi a szép hajamat. Na jó nem szép, de haj.
-Hova sietsz?-ez az egyetlen hang amit ha meghallok kiráz a hideg.
-Mit szeretnél?-minden megközelítő lépése ijesztő.
-Miért gondolod azt, hogy akarok valamit?-arcát a sötét miatt nem látom teljesen, de azt az átkozott mosolyt annál jobban.
-Mert én ...- a mondatot már nem tudtam befejezni.
-Tényleg akarok valamit, de nem ez az oka!-kezét lassan elindította derekamon egészen a nyakamig.
-Ha akarsz valamit miért kell ez az elő játék?-szívem minden egyes érintésnél kihagyott egy ütemet.
-Hogy azért én is szórakozzak!-hajol közel nyakamhoz.-Tudod nem vagy te olyan rossz nő.....csak egyesek jobban szeretnék ha már nem lennél!-húz végig egy pengét a karomon. Az apró kifakadó vércseppek folyamatos folyással hagyták el bőrömet.

-Te mi a francot keresel itt?